Pest megye gazdasága 2013/I. félév
Az ipari export határozza meg a növekedést. Élre tört a járműgyártás és az élelmiszeripar.
Miközben a nemzetgazdaságban érezhetően javulnak a makrogazdasági kilátások, és a gazdaság egyértelműen a fellendülés jeleit mutatja, Pest megyében továbbra is ellentmondásos a helyzet. Folyamatosan növekszik a vállalkozási aktivitás, a népesség gazdasági aktivitása és az ipari export, a beruházások, ugyanakkor a lakásépítések visszaesése, a belföldi fogyasztói és üzleti kereslet csökkenése, valamint a közszféra működésére jellemző takarékosság visszafogja a gazdasági növekedést. A helyi vásárlóerő csökkenése különösen érzékenyen érinti a Pest megyei munkaerőpiacot, az ipari és szolgáltató vállalkozásokat. Az elmúlt időszak, valamint az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján, hogy Pest megye egyre inkább közelít az ország más térségeihez, például a munkaerőpiaci folyamatok tekintetében.
A kedvező hírek között első helyen áll, hogy a vállalkozások száma már lassan egy évtizede folyamatosan nő. 2013. június 30-án Pest megyében 198 ezer gazdasági szervezetet vettek nyilvántartásba, ami éves szinten újabb 2,5%-os emelkedést jelent. A vállalkozási aktivitás növekedése lényegében a gazdaság legtöbb területén megfigyelhető, kivéve az építőipart.
A legtöbb vállalkozás továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás (29 ezer); az ingatlanügyletek (28 ezer), a mezőgazdaság (27 ezer), valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén (22 ezer) regisztráltak. Az utóbbi kettőben különösen dinamikus a növekedés, míg a négy ",,nagy" szegmensből egyedül az ingatlanügyletek ágban tapasztalható stagnálás.
Szintén pozitív trend a turizmus teljesítményének, pontosabban a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése. A növekedési ütem ugyan csökkent az előző évi, és különösen a 2012 első két negyedévében megfigyelt dinamikához képest, de a bázisév országos átlagot jelentősen meghaladó növekedése aligha tartható fenn újabb beruházások, szálláshelybővítés és attrakciófejlesztés nélkül. Ennek megfelelően a Pest megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a tavalyi évtől eltérően ezúttal az országos átlagnál kisebb mértékben bővült, azaz 4,6%-kal több vendég, 3%-kal több vendégéjszakát töltött el Pest megye kereskedelmi szálláshelyein.
Ezúttal is folytatódott a trend, hogy a vendégek mind nagyobb része szállodákban száll meg, 2013 I. félévében 82%, és hogy a növekedés motorja a belföldi vendégek érdeklődésének országos átlagot is meghaladó növekedése. Külföldről továbbra is Németországból érkezik a legtöbb vendég (8 434 fő az első félévben), de az éves növekedést alapul véve ezúttal az Egyesült Királyság, valamint Cseh- és Lengyelország hozott a legnagyobb arányban új vendéget. A szállásdíj-bevételek a vendégfogalom bővülését meghaladó mértékben, 9,8%-kal, növekedtek; a beváltott SZÉP-kártyák értékének aránya a díjból meghaladta a 20%-ot.
Szerkezeti átalakulás figyelhető meg a Pest megyei iparban. Az ipari export továbbra is növekszik, a beruházási adatokból pedig kitűnik, hogy az ipari beruházások végre növekednek. Mivel a beruházások általánosan megfigyelhető csökkenése alapvetően rontja a gazdaság növekedési kilátásait, ezért fontos tényadat, hogy az ipari beruházások részaránya 2013 első félévében elérte a 46,1%-ot, ami igen magas arány a korábbi évekhez képest, miközben a beruházásokra felhasznált összes forrás hattizedét gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították, ami kedvező a beruházások szerkezetét illetően. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a Pest megyei ipar összes termelése csökkent éves összevetésben. A székhely és a telephelyek szerinti számbavétel is egyaránt azt bizonyítja, hogy ez a csökkenés jelentős és kiterjedt volt, mégpedig a belföldi értékesítés volumenének 6,6%-kos csökkenése miatt, ezért Pest megyében korai lenne valódi trendfordulóról beszélni.
Az ipar, illetve a feldolgozóipar részletes adatai azonban több szegmensben is árnyalják az összképet. Az ipari termelés csökkenése ezúttal sem volt általános, sőt, éppen ellenkezőleg, továbbra is rendkívül nagy az eltérés az egyes ágazatok között. A számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése például 22%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakával összehasonlítva, az ágazat hazai értékesítése pedig közel 50%-kal csökkent. Ez a valóban rendkívülinek mondható visszaesés alapvető átrendeződésre utal a Pest megyei feldolgozóipari vállalkozások körében; különösen azért, mert ugyanezen időszak alatt a Pest megyei járműgyártás 14%-kal bővült, az exportértékesítés évek óta tartó növekedése miatt. Az idei évtől a járműipar a legnagyobb volument előállító feldolgozóipari ágazat Pest megyében.
Még nagyobb növekedést könyvelhetett el az élelmiszeripar, legalábbis az értékesítés adatait tekintve. Már a tavalyi évben is kifejezetten jó teljesítményt nyújtott az ágazat, és az idei évben is 13%-kal növelte értékesítését, sőt, az élelmiszeripari export az előző év azonos időszakához képest ismét 20%-ot meghaladó ütemben bővült. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat is tizedével többet exportált, miközben 6,7%-kal növelte belföldi értékesítését.
2013 első két negyedéve alapján elmondhatjuk, hogy a járműgyártás után az élelmiszeripar a második legnagyobb ágazat a feldolgozóiparban (144 és 135 Mrd Ft 2013. első félévében), a még mindig jelentős súlyt képviselő elektronikai ipar előtt (111 Mrd Ft termelési érték).
A növekedés ugyanakkor nem korlátozódik néhány nagy ágazatra. A termelési érték és a foglakoztatás tekintetében kisebb súlyú, de a gazdaság diverzifikációja, valamint a K+F és innováció miatt fontos ágazatok körében is megfigyelhető a bővülés; a gyógyszeripar exportértékesítése például, átmeneti megtorpanás után, ismét 21%-ot meghaladó mértékben bővült. Kisebb dinamikával, de növekedett a gépgyártás, valamint a fa- és papíripar, nyomdai tevékenység, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása. Sajátos Pest megyei fejlemény az egyelőre marginális méretű textil- és ruházati ipar, amely önmagához képest rendkívüli teljesítménynövekedés mutat fel a termelés, export és hazai értékesítés, valamint a foglalkoztatottak száma tekintetében.
Közelebbről vizsgálva a negyedéves adatokat, a KSH negyedéves tájékoztatója más területen is árnyalja a Pest megyei gazdaság helyzetével kapcsolatos véleményeket. Például a munkaerőpiacon, ahol az első negyedév negatív meglepetése a munkanélküliségi ráta volt, amely évtizedek óta első alkalommal lépte át a 10%-ot; és bár a második negyedévben csökkent a munkanélküliek aránya, de a 9,6%-os ráta még mindig magas a korábbi évekhez képest. A KSH felmérése 55 ezer főre becsüli a munkanélküliek számát. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 40 250 fő nyilvántartott álláskeresőt tart nyilván 2013. június végén, miközben a nyilvántartott álláskeresők száma éves összevetésben 2,7%-kal nőtt. A munkanélküliség tehát közelít az országos átlaghoz, ágazati bontásban azonban az is látható, hogy az ipari foglalkoztatás tavalyi évre jellemző csökkenése megállt, sőt több ágazatban növekedett az alkalmazottak száma. A gyógyszeriparban például 11%-ot meghaladó mértékben, a fémfeldolgozás területén 14%-kal, a villamos berendezések gyártása területén 4%-kal. A feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma összességében 1,9%-kal bővült. Mivel az ipar részaránya a foglalkoztatásban viszonylag alacsony, ezért ez a kedvező fejlemény önmagában még nem járna jelentősebb kihatásokkal. Ezért olyan fontos tényadat, hogy a tavalyi év azonos időszakához mérten erőteljesen növekszik a foglalkoztatás a szállítás, raktározás; a tudományos és műszaki tevékenységek, valamint általában azok az ",,adminisztratív" szolgáltatások területén (amelyek elsősorban vállalkozások, vállalatok számára nyújtanak üzleti szolgáltatásokat). Valójában jelentősnek mondható csökkenés az alkalmazottak számában csak a költségvetési szférában, valamint a kereskedelemben figyelhető meg. Mindez arra utal, hogy az állam és a hazai fogyasztói piacra szolgáltató vállalkozások súlya, részaránya, csökken a megye gazdaságában, és ez, legalábbis a gazdaság nemzetközi versenyképességét tekintve, kedvező változásnak tekinthető.
Természetesen nem beszélhetünk valódi fordulatról, illetve általános és kiterjedt növekedésről. Az építőipar, valamint az infokommunikációs ágazatok gyengélkedése is ezt bizonyítja. Pest megyében például az év első felében mindössze 446 új lakás épült, azaz 58%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, amely pedig ugyancsak alacsony bázisértéket jelent. Ugyanakkor a helyzet mindenképpen kedvezőbb, mint első látásra. Erre jó példa az utóbbi két iparág: az építőiparban az alkalmazotti létszám folytatódó csökkenése ellenére az összesített termelési volumen már második negyedéve nő, míg az információ, kommunikáció ágban a vállalkozások számának dinamikus bővülése tekinthető kedvező előjelnek a növekedési kilátásokat illetően.
Érdemes végül figyelembe venni, hogy a foglalkoztatási ráta és a foglalkoztatottak létszáma, 515 ezer fő, továbbra is magas szinten van Pest megyében, illetve azt, hogy a munkából származó jövedelmek emelkednek. A gazdaságilag aktívak száma 9 ezer fővel, 1,6%-kal növekedett, a foglalkoztatási ráta pedig 53,3%, ami 1,8 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagos keresete versenyszférában 3,4% és 4,8%; a közszférában 4%, és 4,6%-kal nőtt egy év alatt. Pest megyében az átlagos havi munkajövedelem bruttó 222 100 forintot tett ki.
Készült a Központi Statisztikai Hivatal által készített ",,Statisztikai tájékoztató, Pest megye, 2013/2" kiadványa alapján (közzétéve 2013. június); valamint a tájékoztatóban megadott táblázatok alapján.
Pest megyei gazdaságáról részletesebben: Pest megye területfejlesztési koncepciója - I. - és - II. - része.
forrás: www.pestmegye.hu
A kedvező hírek között első helyen áll, hogy a vállalkozások száma már lassan egy évtizede folyamatosan nő. 2013. június 30-án Pest megyében 198 ezer gazdasági szervezetet vettek nyilvántartásba, ami éves szinten újabb 2,5%-os emelkedést jelent. A vállalkozási aktivitás növekedése lényegében a gazdaság legtöbb területén megfigyelhető, kivéve az építőipart.
A legtöbb vállalkozás továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás (29 ezer); az ingatlanügyletek (28 ezer), a mezőgazdaság (27 ezer), valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén (22 ezer) regisztráltak. Az utóbbi kettőben különösen dinamikus a növekedés, míg a négy ",,nagy" szegmensből egyedül az ingatlanügyletek ágban tapasztalható stagnálás.
Szintén pozitív trend a turizmus teljesítményének, pontosabban a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése. A növekedési ütem ugyan csökkent az előző évi, és különösen a 2012 első két negyedévében megfigyelt dinamikához képest, de a bázisév országos átlagot jelentősen meghaladó növekedése aligha tartható fenn újabb beruházások, szálláshelybővítés és attrakciófejlesztés nélkül. Ennek megfelelően a Pest megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a tavalyi évtől eltérően ezúttal az országos átlagnál kisebb mértékben bővült, azaz 4,6%-kal több vendég, 3%-kal több vendégéjszakát töltött el Pest megye kereskedelmi szálláshelyein.
Szerkezeti átalakulás figyelhető meg a Pest megyei iparban. Az ipari export továbbra is növekszik, a beruházási adatokból pedig kitűnik, hogy az ipari beruházások végre növekednek. Mivel a beruházások általánosan megfigyelhető csökkenése alapvetően rontja a gazdaság növekedési kilátásait, ezért fontos tényadat, hogy az ipari beruházások részaránya 2013 első félévében elérte a 46,1%-ot, ami igen magas arány a korábbi évekhez képest, miközben a beruházásokra felhasznált összes forrás hattizedét gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították, ami kedvező a beruházások szerkezetét illetően. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a Pest megyei ipar összes termelése csökkent éves összevetésben. A székhely és a telephelyek szerinti számbavétel is egyaránt azt bizonyítja, hogy ez a csökkenés jelentős és kiterjedt volt, mégpedig a belföldi értékesítés volumenének 6,6%-kos csökkenése miatt, ezért Pest megyében korai lenne valódi trendfordulóról beszélni.
Az ipar, illetve a feldolgozóipar részletes adatai azonban több szegmensben is árnyalják az összképet. Az ipari termelés csökkenése ezúttal sem volt általános, sőt, éppen ellenkezőleg, továbbra is rendkívül nagy az eltérés az egyes ágazatok között. A számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése például 22%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakával összehasonlítva, az ágazat hazai értékesítése pedig közel 50%-kal csökkent. Ez a valóban rendkívülinek mondható visszaesés alapvető átrendeződésre utal a Pest megyei feldolgozóipari vállalkozások körében; különösen azért, mert ugyanezen időszak alatt a Pest megyei járműgyártás 14%-kal bővült, az exportértékesítés évek óta tartó növekedése miatt. Az idei évtől a járműipar a legnagyobb volument előállító feldolgozóipari ágazat Pest megyében.
Még nagyobb növekedést könyvelhetett el az élelmiszeripar, legalábbis az értékesítés adatait tekintve. Már a tavalyi évben is kifejezetten jó teljesítményt nyújtott az ágazat, és az idei évben is 13%-kal növelte értékesítését, sőt, az élelmiszeripari export az előző év azonos időszakához képest ismét 20%-ot meghaladó ütemben bővült. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása ágazat is tizedével többet exportált, miközben 6,7%-kal növelte belföldi értékesítését.
2013 első két negyedéve alapján elmondhatjuk, hogy a járműgyártás után az élelmiszeripar a második legnagyobb ágazat a feldolgozóiparban (144 és 135 Mrd Ft 2013. első félévében), a még mindig jelentős súlyt képviselő elektronikai ipar előtt (111 Mrd Ft termelési érték).
A növekedés ugyanakkor nem korlátozódik néhány nagy ágazatra. A termelési érték és a foglakoztatás tekintetében kisebb súlyú, de a gazdaság diverzifikációja, valamint a K+F és innováció miatt fontos ágazatok körében is megfigyelhető a bővülés; a gyógyszeripar exportértékesítése például, átmeneti megtorpanás után, ismét 21%-ot meghaladó mértékben bővült. Kisebb dinamikával, de növekedett a gépgyártás, valamint a fa- és papíripar, nyomdai tevékenység, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása. Sajátos Pest megyei fejlemény az egyelőre marginális méretű textil- és ruházati ipar, amely önmagához képest rendkívüli teljesítménynövekedés mutat fel a termelés, export és hazai értékesítés, valamint a foglalkoztatottak száma tekintetében.
Érdemes végül figyelembe venni, hogy a foglalkoztatási ráta és a foglalkoztatottak létszáma, 515 ezer fő, továbbra is magas szinten van Pest megyében, illetve azt, hogy a munkából származó jövedelmek emelkednek. A gazdaságilag aktívak száma 9 ezer fővel, 1,6%-kal növekedett, a foglalkoztatási ráta pedig 53,3%, ami 1,8 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag. Az alkalmazásban állók bruttó és nettó átlagos keresete versenyszférában 3,4% és 4,8%; a közszférában 4%, és 4,6%-kal nőtt egy év alatt. Pest megyében az átlagos havi munkajövedelem bruttó 222 100 forintot tett ki.
Készült a Központi Statisztikai Hivatal által készített ",,Statisztikai tájékoztató, Pest megye, 2013/2" kiadványa alapján (közzétéve 2013. június); valamint a tájékoztatóban megadott táblázatok alapján.
Pest megyei gazdaságáról részletesebben: Pest megye területfejlesztési koncepciója - I. - és - II. - része.
forrás: www.pestmegye.hu
