Pest megye

V4 országok könyvvizsgálói kamaráinak találkozója

V4 országok könyvvizsgálói kamaráinak találkozója
A háromnapos konferenciát Visegrádon rendezték, ahol prioritás a KKV fejlesztés és a tudásalapú gazdaság erősítése.
A Visegrádi országok könyvvizsgálói kamaráinak vezető tisztségviselői idén 14. alkalommal találkoztak az európai szintű szabályozást érintő egyeztetésnek és a térségbeli országok közötti tapasztalatok megosztása céljából. A találkozónak ezúttal a Pest megyei Visegrád adott otthont 2014. június 12. és 14. között. A konferencián alapvetően szakmai kérdések kerültek napirendre, részben az érintettek előadásai, részben a meghívott szakmai előadók által. Idén a FEE (Európai Könyvvizsgálói Szövetség) alelnöke és az ICAEW (londoni bejegyzett könyvvizsgálói intézet) európai igazgatója vettek részt a megbeszélésen. Az idei konferenciát Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke vezette fel, aki köszöntő beszédében részletesen kifejtette, hogy Pest megye számára miért olyan fontos ez a szakmai rendezvény, és hogyan kapcsolódik a megye gazdasági fejlődését illetően megfogalmazott prioritásokhoz.



A köszöntő nyitó gondolata a következőképpen foglalható össze: Európának rendszerszintű megújulására van szüksége, a termelékenység javítására és az innovációs teljesítmény erősítésére a nagyvállalatok és a kisebb vállalkozások körében egyaránt; másképpen egy olyan fenntartható gazdasági növekedésre, amelynek alapja a munka, a tudás és az etika. Ez a változás azonban csak az érintettek bevonásával képzelhető el, a családok és a közösségek részvételével, a vállalkozásokkal és a vállalkozói szövetségekkel, kamarákkal együtt. Az érintettek közös célja, illetve érdeke, hogy előtérbe kerüljön a minőség, a stabilitás és az előrelátó tervezés. A változások iránya és mélysége jól mutatja a hivatáskamarák és szakmai szövetségek szerepét, valamint a könyvvizsgáló vállalkozások tevékenységének jelentőségét. A tudásalapú gazdaságban a tudást hordozó szolgáltatók, például a könyvvizsgálók, egyre nagyobb mértékben határozzák meg a gazdaság más szereplőinek teljesítményét. Márpedig Közép-Európa, illetve azon belül a Visegrádi országok rendre nagyobb növekedési dinamikát mutatnak fel, mint a régi uniós tagországok, és így valós lehetőségként merül fel, hogy a rendszerváltás első évtizedének szerkezetváltása, valamint az elmúlt évtized beruházásait követően újabb lendületet kapjon a térség fejlődése, ezúttal Európa versenyképességét is egyre inkább erősítve, megújítva azt.



A további fejlődésnek azonban előfeltétele a régió mélyebb és kiterjedtebb integrációja, legyen szó autóipari értékláncokról, a kis- és közepes méretű vállalkozások külkereskedelmének és tőkebefektetéseinek kölcsönös erősítéséről és persze az innovációról. „A működő tőke és a termékek, szolgáltatások áramlása a Visegrádi országok térségen belül trendszerűen növekszik; a mobilitás egyre inkább meghatározza az életünket” – jelentette ki Szabó István. A termékek és szolgáltatások egyre összetettebb technológiát és még több „nem-kézzelfogható” tudást tartalmaznak. A változások sebessége is gyorsul. A kereslet elmozdult az igényes és magasabb minőség felé, és egyre kevésbé jellemző a tömegtermelés. A nagyobb, ugyanakkor sokszínűbb belső kapcsolatokkal rendelkező makrorégió bővíti a szakosodási lehetőségeket, és támogatja az egyedi innovációk és megoldások térnyerését; a tőke, a tudás és a munkaerő áramlása által pedig bővül a rendelkezésre álló tudás és erőforrás, valamint erősebb a tevékenységek közötti szinergia – s mindeközben óriási kihívást jelent az átláthatóság és a bizalom megtartása, erősítése és a szabályok, gyakorlatok harmonizációja, illetve kölcsönös ismerete. Pest megye gazdaságának Közép-Európa, pontosabban a Visegrádi országok nyújtotta perspektíva talán még fontosabb is, mint más térségeknek. Keresletet és kínálatot és főleg együttműködési lehetőséget jelent a települések „intelligens” fejlesztése, a technológiai cégek és a magas hozzáadott értékű, tudásintenzív szolgáltatások, azon belül a zöld gazdaság és a környezettechnológiák, valamint a kreatív ipar területén. Pest megyében kifejezetten magas a vállalkozások, azon belül a KKV-k és a mikro vállalkozások száma és viszonylagos részaránya.



„A Pest megyei koncepció és stratégia tervezése során arra a következtetésre jutottunk – hangsúlyozta a megyei közgyűlés alelnöke –, hogy az itt működő KKV vállalkozások körében a Duna-térség jelentősége még nagyobb, a makro-régió jelenti számukra a növekedés elsőszámú lehetőségét. A térségbeli kapcsolatok erősítése szorosan összekapcsolódik a vállalkozások fejlesztésével, melynek eredménye egy több lábon álló, sokszínűbb és kiegyensúlyozottabb gazdaság.”
Dr. Lukács János kamarai elnök szakmai előadásából megtudhattuk, hogy Pest megyében mintegy 600 könyvvizsgáló vállalkozást tartanak nyilván, melyből mintegy 350 a ténylegesen működő vállalkozások száma. Budapest után – ahol nagyjából kétezer bejegyzett, azon belül mintegy 1000 jelenleg is működő könyvvizsgáló található – Pest megyében működik a legtöbb könyvvizsgáló vállalkozás, illetve itt keletkezik Budapest után a második legtöbb megbízás. (Az országban mintegy 6000 könyvvizsgáló céget tartanak nyilván.) Pest megye „előkelő helyezését” illetően érdemes kiemelni, hogy a megyei területfejlesztési koncepció helyzetértékelő részében kimutatták a tudásintenzív üzleti szolgáltatások intenzív jelenlétét és viszonylagosan nagy arányát az itt működő vállalkozások között, illetve megfogalmazták azt a megállapítást, hogy az ilyen típusú vállalkozások nagy száma és koncentrációja a megye gazdasági versenyképességének és innovációs teljesítményének egyik legfontosabb pillére.


A könyvvizsgálói szakma fejlődése a legkevésbé sem folyamatos. Éppen ellenkezőleg, a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások körének szűkítésével a megbízások száma mintegy felére csökkent az elmúlt néhány évben. További kihívást jelent, hogy az önkormányzatok számára 2013. január 1-jétől csak lehetőség a könyvvizsgáló bevonása. Más jellegű probléma, hogy a könyvvizsgáló cégek között kifejezetten magas a mikrovállalkozások, azon belül az egyszemélyes, illetve alkalmazottak nélkül működő vállalkozások aránya. (A szigorú szabályozás miatt ez más tevékenységekkel összehasonlítva komolyabb problémát jelent, mivel itt az egy ügyféltől származó bevétel aránya nem haladhatja meg az 50%-ot, és más tevékenységből nem származhat jövedelme.) Végül, de nem utolsó sorban a demográfiát is érdemes megemlíteni – a könyvvizsgálók kétharmada ugyanis életkorát tekintve a nyugdíj közelében jár, vagy már meg is haladta a korhatárt, a praxis átadása pedig egyáltalán nem automatikus, sőt, egyre több olyan esetről hallani, amikor kifejezett gondot okozott ügyfélnek és könyvvizsgálónak a megoldatlan utódlás.

Programajánló

«
20. 2019. június
»
Hét.
Kedd
Szer.
Csüt.
Pén.
Szom.
Vas.
máj.
27.
máj.
28.
máj.
29.
máj.
30.
máj.
31.
jún.
1.
jún.
2.
jún.
3.
jún.
4.
jún.
5.
jún.
6.
jún.
7.
jún.
8.
jún.
9.
jún.
10.
jún.
11.
jún.
12.
jún.
13.
jún.
14.
jún.
15.
jún.
16.
jún.
17.
jún.
18.
jún.
19.
jún.
20.
jún.
21.
jún.
22.
jún.
23.
jún.
24.
jún.
25.
jún.
26.
jún.
27.
jún.
28.
jún.
29.
jún.
30.

Partnereink


 
 
 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2019. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu