Településfejlesztés Sülysápon
A Hevesy parkkal kezdjük a beszélgetést. Most rendezett a környék, de például a park nagy része még ma is elvadult. Van-e elgondolás a patak menti, nyugati felének rendbehozatalára?
A volt Hevesy-kastély és környezetének rendezését néhány évvel ezelőtt az épített környezettel kezdtük, mivel az iskolánk – hála Istennek – bővítésre szorult. Az új szárny felépítése megvalósult, ezt követte egy korszerű játszótér építése a régi vaseszközök helyén, majd tavaly a Kossuth Lajos utca felújítása. Most jutottunk oda, hogy a Hősi Emlékmű környezetének rendezése után (ennek tervezése most folyik) talán a parkra is tudunk energiát, pénzt szánni. Évekkel ezelőtt kertészmérnök szakemberrel bejártuk a park területét, el is készült egy felújítási program, amely több elemből áll. Ezt a tervet fogjuk a közeljövőben aktualizálni, és remélhetőleg meg is valósítani.
Említette a Kossuth Lajos utca rég várt felújítását is. A Dózsa György utcán viszont azóta nagy kátyúk keletkeztek. Ott nem terveznek felújítást?
A Dózsa György út állapotának romlása a gázhálózat kiépítése, majd pedig a buszforgalom ideterelése miatt valóban felgyorsult. Ez az út nem ilyen forgalomra van tervezve, ráadásul gyakorlatilag lápra épült, és egy részén a felszíni vízelvezetés sem megoldott. Mindemellett jelenleg felelőtlen dolog lenne egy átfogó felújítást végezni rajta, hiszen a közeljövőben várható csatornaépítés újból megrongálná. Még egy rövid időt – talán egy-másfél évet – ki kell bírnunk kátyúzásokkal és folyamatos javításokkal, utána pedig egy teljes közterület-rendezési program keretében kell a vízelvezetést, burkolat-felújítást és a szükséges járdafelújításokat elvégeznünk. Addig türelmet kérünk...
A 2009 elején indított helyi buszjárat nagy előrelépés volt, főleg a Volán szolgáltatásához képest. De a nagy buszforgalom megterheli az utakat.
Valóban, az új helyi buszjárat véleményem szerint ugrásszerű minőségi változást jelentett a Sülysápon élők számára. A forgalom azonban nemcsak (és nem csak emiatt) nőtt, hanem az évek során jellegében is átalakult. Az EBM, a helyi vállalkozások tehergépkocsijai, és a buszforgalom összességében jelentős terhelést jelentenek az útnak, de fontos látnunk, hogy Sülysápnak mind a vállalkozásokra, mind az autóbusz-közlekedésre szüksége van. Az utat tehát a csatornaépítés után mielőbb felújítjuk, jelenleg pedig az önkormányzat részéről annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy az utasszámhoz jobban igazodó, könnyebb, egyúttal pedig korszerűbb, mozgáskorlátozottak és idősek számára is kényelmesebben használható autóbuszokat állítsunk forgalomba.
A vasútállomáson már láthatók az újonnan épített P+R parkolók és B+R kerékpártárolók. Milyen forrásból sikerült ezt a beruházást megvalósítani?
Ez a beruházás több önkormányzat és a MÁV által alkotott konzorcium projektje, amihez a forrás nagyobb részét EU-s pályázatból biztosítjuk. Sülysápnak az első ütem 4,5 M „saját” forintjába kerül, de úgy véljük, ezzel fontos lépést teszünk a terület rendezése és az évek óta fennálló áldatlan állapotok felszámolásának irányába.
A volt Hevesy-kastély és környezetének rendezését néhány évvel ezelőtt az épített környezettel kezdtük, mivel az iskolánk – hála Istennek – bővítésre szorult. Az új szárny felépítése megvalósult, ezt követte egy korszerű játszótér építése a régi vaseszközök helyén, majd tavaly a Kossuth Lajos utca felújítása. Most jutottunk oda, hogy a Hősi Emlékmű környezetének rendezése után (ennek tervezése most folyik) talán a parkra is tudunk energiát, pénzt szánni. Évekkel ezelőtt kertészmérnök szakemberrel bejártuk a park területét, el is készült egy felújítási program, amely több elemből áll. Ezt a tervet fogjuk a közeljövőben aktualizálni, és remélhetőleg meg is valósítani.
Említette a Kossuth Lajos utca rég várt felújítását is. A Dózsa György utcán viszont azóta nagy kátyúk keletkeztek. Ott nem terveznek felújítást?
A Dózsa György út állapotának romlása a gázhálózat kiépítése, majd pedig a buszforgalom ideterelése miatt valóban felgyorsult. Ez az út nem ilyen forgalomra van tervezve, ráadásul gyakorlatilag lápra épült, és egy részén a felszíni vízelvezetés sem megoldott. Mindemellett jelenleg felelőtlen dolog lenne egy átfogó felújítást végezni rajta, hiszen a közeljövőben várható csatornaépítés újból megrongálná. Még egy rövid időt – talán egy-másfél évet – ki kell bírnunk kátyúzásokkal és folyamatos javításokkal, utána pedig egy teljes közterület-rendezési program keretében kell a vízelvezetést, burkolat-felújítást és a szükséges járdafelújításokat elvégeznünk. Addig türelmet kérünk...
A 2009 elején indított helyi buszjárat nagy előrelépés volt, főleg a Volán szolgáltatásához képest. De a nagy buszforgalom megterheli az utakat.
Valóban, az új helyi buszjárat véleményem szerint ugrásszerű minőségi változást jelentett a Sülysápon élők számára. A forgalom azonban nemcsak (és nem csak emiatt) nőtt, hanem az évek során jellegében is átalakult. Az EBM, a helyi vállalkozások tehergépkocsijai, és a buszforgalom összességében jelentős terhelést jelentenek az útnak, de fontos látnunk, hogy Sülysápnak mind a vállalkozásokra, mind az autóbusz-közlekedésre szüksége van. Az utat tehát a csatornaépítés után mielőbb felújítjuk, jelenleg pedig az önkormányzat részéről annak lehetőségét vizsgáljuk, hogy az utasszámhoz jobban igazodó, könnyebb, egyúttal pedig korszerűbb, mozgáskorlátozottak és idősek számára is kényelmesebben használható autóbuszokat állítsunk forgalomba.
A vasútállomáson már láthatók az újonnan épített P+R parkolók és B+R kerékpártárolók. Milyen forrásból sikerült ezt a beruházást megvalósítani?
Ez a beruházás több önkormányzat és a MÁV által alkotott konzorcium projektje, amihez a forrás nagyobb részét EU-s pályázatból biztosítjuk. Sülysápnak az első ütem 4,5 M „saját” forintjába kerül, de úgy véljük, ezzel fontos lépést teszünk a terület rendezése és az évek óta fennálló áldatlan állapotok felszámolásának irányába.
Nem merült fel a Szőlősnyaralói vasúti megállóhely környékének hasonló átépítése?
Ötlet szintjén igen, azonban azt látni kell, hogy az – ha leszámítjuk a Magdolnatelepről ide jövő utasokat – gyakorlatilag kizárólag helyi jelentőségű projekt lenne, míg a sülysápi állomás és környezete kistérségi szerepkört is betölt. Egy esetleges pályázatnál ez a körülmény meghatározó szempont. Viszont magam is azt látom, hogy mind az Almáskert, mind pedig a Magdolna út felőli oldalon szükség lenne legalább néhány gépkocsi kulturált várakozására alkalmas helyet kialakítani. Szerintem a Magdolna út régen várt, és idén meg is valósuló felújítása után erre is sort tudunk keríteni.
Az állomásépület igen lepusztult állapotban van. Korábban folytak már tárgyalások egy esetleges felújításról. Mit tervez az önkormányzat?
Az épület a MÁV tulajdona, közvetlen befolyásunk nincs sorsára. Ha pénzt adnánk hozzá, természetesen lenne esély a közös hasznosításra, és erre vonatkozóan vannak is elképzeléseink. Üzleti megfontolások miatt egyelőre nem lenne célszerű ezeknek részleteiről beszélni, de dolgozunk rajta.
A Pelenkatelepként emlegetett, valójában Almáskert nevű területen tavaly épült egy játszótér, most épül a KRESZ-park. Hivatalos átadás még nem volt. Mikorra tervezik az átadást?
Ez a terület Sülysáp legalacsonyabb átlagéletkorával büszkélkedik. Sok a gyerek, a tinédzser, és ez örvendetes. Minden, amit az ő körülményeik minőségének javítására fordítunk – legyen az óvoda-, iskolafejlesztés, de akár egy játszótér, vagy KRESZ-park – befektetés a jövőbe. Azt tartjuk ugyanis, hogy a minőségi környezet igényességre, az értékek megbecsülésére nevel, és ez fontos része a személyiségnek. A minőségre törekvő, értékorientált emberek legbiztosabb alapjai a jobb jövőnek. Visszatérve az átadásra: gyermeknapra jó lenne beütemezni…
A most készülő Településrendezési Tervben milyen területeken van új telkek parcellázására elgondolás?
Több helyütt szeretnénk lehetőséget biztosítani új telkek kialakítására. Sülysáp Településrendezési Tervének módosítása során minden olyan kérést-javaslatot figyelembe vettünk, ahol az érintett tulajdonosok többségének akarata egybehangzó volt, és technikailag is esélyt láttunk a megvalósításra. Ezek között nyilvánvalóan azok tudnak majd leghamarabb megvalósulni, ahol az anyagi fedezet is megteremthető, tudni kell ugyanis, hogy a parcellázások több tízmilliós befektetést igényelnek, mostanában pedig – legalábbis helyben – kevesen tudnak ilyen összegeket mozgatni. (Aki meg esetleg tud, az a közelmúlt eseményei miatt óvatos…)
Az Önkormányzat a maga részéről a településrendezési eszközök „szolgálatba állításával” (szabályozási tervek készíttetése, illetve ezek végrehajtására településrendezési szerződések megkötése) tud katalizáló szerepet betölteni a folyamatban. Ha minden a tervek szerint halad, a májusi vagy júniusi testületi ülésen el tudjuk fogadni a Kuklihegyi, a Kenderföldi, a Mogyorócska területén tervezett, a Szív utca–Béke utca közötti, a Béke utca–Tápió patak közötti, a Fő utca feletti (Melegvölgy lakóparkhoz csatlakozó) és a Melegvölgyi tömbfeltárások szabályozási terveit. Ezek összességében közel 300 lakótelek kialakításának lehetőségét, feltételeit szabályozzák, és véleményünk szerint a következő 10-15 évre biztosítják a telekigények kielégítését a településen.
Ezekben a hetekben érkezik meg a gazdasági terület kialakításához szükséges utolsó engedély is. Nagy port kavart az, hogy 85 millió forintért vásároltak állítólag használhatatlan területet. Mikor lesz ebből valami, és valóban megéri-e?
A magam részéről azon leszek, hogy az iparterület kialakítása legkésőbb az év végéig teljesen befejeződjön. Sülysápi viszonylatban átlagon felüli méretű projektről van szó, azonban hatásait, eredményeit tekintve is ez a jelző használható rá. Több ellenzőt hallottam én is. Ezek a kifogások szerintem irigységből vagy hozzá nem értésből fakadnak.
Szükségünk van arra, hogy elsősorban a helyi, de emellett minden, számunkra vonzó szolgáltatást nyújtó, vagy térségi szerepünket erősítő vállalkozásnak megfelelő helyet tudjunk kínálni munkájának végzéséhez. Helyi vállalkozások részére lehetőséget kell biztosítani, hogy a lakóterületekről át tudják helyezni telephelyüket, növelve a lakosok nyugalmát.
Az állami források folyamatosan csökkennek, be kell végre látnunk, hogy meg kell becsülni minden értékteremtésre, szolgáltatásra, munkahelyek teremtésére vállalkozó helybélit, vagy ide települőt. Nekünk az ő szolgáltatásaikra, munkahelyeikre, adójukra, nekik pedig a mi területünkre és korrekt viselkedésünkre van szükség a boldoguláshoz…
Ötlet szintjén igen, azonban azt látni kell, hogy az – ha leszámítjuk a Magdolnatelepről ide jövő utasokat – gyakorlatilag kizárólag helyi jelentőségű projekt lenne, míg a sülysápi állomás és környezete kistérségi szerepkört is betölt. Egy esetleges pályázatnál ez a körülmény meghatározó szempont. Viszont magam is azt látom, hogy mind az Almáskert, mind pedig a Magdolna út felőli oldalon szükség lenne legalább néhány gépkocsi kulturált várakozására alkalmas helyet kialakítani. Szerintem a Magdolna út régen várt, és idén meg is valósuló felújítása után erre is sort tudunk keríteni.
Az állomásépület igen lepusztult állapotban van. Korábban folytak már tárgyalások egy esetleges felújításról. Mit tervez az önkormányzat?
Az épület a MÁV tulajdona, közvetlen befolyásunk nincs sorsára. Ha pénzt adnánk hozzá, természetesen lenne esély a közös hasznosításra, és erre vonatkozóan vannak is elképzeléseink. Üzleti megfontolások miatt egyelőre nem lenne célszerű ezeknek részleteiről beszélni, de dolgozunk rajta.
A Pelenkatelepként emlegetett, valójában Almáskert nevű területen tavaly épült egy játszótér, most épül a KRESZ-park. Hivatalos átadás még nem volt. Mikorra tervezik az átadást?
Ez a terület Sülysáp legalacsonyabb átlagéletkorával büszkélkedik. Sok a gyerek, a tinédzser, és ez örvendetes. Minden, amit az ő körülményeik minőségének javítására fordítunk – legyen az óvoda-, iskolafejlesztés, de akár egy játszótér, vagy KRESZ-park – befektetés a jövőbe. Azt tartjuk ugyanis, hogy a minőségi környezet igényességre, az értékek megbecsülésére nevel, és ez fontos része a személyiségnek. A minőségre törekvő, értékorientált emberek legbiztosabb alapjai a jobb jövőnek. Visszatérve az átadásra: gyermeknapra jó lenne beütemezni…
A most készülő Településrendezési Tervben milyen területeken van új telkek parcellázására elgondolás?
Több helyütt szeretnénk lehetőséget biztosítani új telkek kialakítására. Sülysáp Településrendezési Tervének módosítása során minden olyan kérést-javaslatot figyelembe vettünk, ahol az érintett tulajdonosok többségének akarata egybehangzó volt, és technikailag is esélyt láttunk a megvalósításra. Ezek között nyilvánvalóan azok tudnak majd leghamarabb megvalósulni, ahol az anyagi fedezet is megteremthető, tudni kell ugyanis, hogy a parcellázások több tízmilliós befektetést igényelnek, mostanában pedig – legalábbis helyben – kevesen tudnak ilyen összegeket mozgatni. (Aki meg esetleg tud, az a közelmúlt eseményei miatt óvatos…)
Az Önkormányzat a maga részéről a településrendezési eszközök „szolgálatba állításával” (szabályozási tervek készíttetése, illetve ezek végrehajtására településrendezési szerződések megkötése) tud katalizáló szerepet betölteni a folyamatban. Ha minden a tervek szerint halad, a májusi vagy júniusi testületi ülésen el tudjuk fogadni a Kuklihegyi, a Kenderföldi, a Mogyorócska területén tervezett, a Szív utca–Béke utca közötti, a Béke utca–Tápió patak közötti, a Fő utca feletti (Melegvölgy lakóparkhoz csatlakozó) és a Melegvölgyi tömbfeltárások szabályozási terveit. Ezek összességében közel 300 lakótelek kialakításának lehetőségét, feltételeit szabályozzák, és véleményünk szerint a következő 10-15 évre biztosítják a telekigények kielégítését a településen.
Ezekben a hetekben érkezik meg a gazdasági terület kialakításához szükséges utolsó engedély is. Nagy port kavart az, hogy 85 millió forintért vásároltak állítólag használhatatlan területet. Mikor lesz ebből valami, és valóban megéri-e?
A magam részéről azon leszek, hogy az iparterület kialakítása legkésőbb az év végéig teljesen befejeződjön. Sülysápi viszonylatban átlagon felüli méretű projektről van szó, azonban hatásait, eredményeit tekintve is ez a jelző használható rá. Több ellenzőt hallottam én is. Ezek a kifogások szerintem irigységből vagy hozzá nem értésből fakadnak.
Szükségünk van arra, hogy elsősorban a helyi, de emellett minden, számunkra vonzó szolgáltatást nyújtó, vagy térségi szerepünket erősítő vállalkozásnak megfelelő helyet tudjunk kínálni munkájának végzéséhez. Helyi vállalkozások részére lehetőséget kell biztosítani, hogy a lakóterületekről át tudják helyezni telephelyüket, növelve a lakosok nyugalmát.
Az állami források folyamatosan csökkennek, be kell végre látnunk, hogy meg kell becsülni minden értékteremtésre, szolgáltatásra, munkahelyek teremtésére vállalkozó helybélit, vagy ide települőt. Nekünk az ő szolgáltatásaikra, munkahelyeikre, adójukra, nekik pedig a mi területünkre és korrekt viselkedésünkre van szükség a boldoguláshoz…
Néhány hónapja volt téma, hogy a piac – és így a település központja – teljesen megújul. Mi a helyzet ezzel?
Volt egy pályázati lehetőség, amivel támogatást szerettünk volna ehhez nyerni, azonban ez végül azok közé a kivételek közé került, amelyek nem nyertek. Forrás hiányában tehát megtorpant a terv végrehajtása, de ez nem jelenti azt, hogy végleg lemondtunk róla. Abban bízom, hogy vagy pályázati úton, vagy üzleti alapon történő összefogással – esetleg a kettő ötvözésével – egy-két éven belül tovább tudunk lépni.
A végére egy régi, ám sokak által hiányolt fejlesztés: mikor lesz végre kerékpárút Sülysápon?
Egy 2007-es pályázatban elvileg elindulhattunk volna, azonban a kiírásban olyan műszaki és támogatási feltételeket határoztak meg, amiknek ismeretében azt mondtuk, hogy inkább útjainkra és járdára költünk. Ráadásul ez is inkább a kormány részéről a híradókban jól hangzó ígéret maradt a legtöbb helyen. Vannak kész elképzelések a nyomvonalra és a részletekre is, de várunk egy józanabb kiírásra, és talán más szempontból is kedvezőbb lehetőségre.
