Mekkora jövedelemmel kapunk igazán jó hitelt?
Azt nagyjából mindannyian tudjuk, hogy a hitelfelvevőknek bizonyítaniuk kell hitelképességüket a bank előtt. A biztonság kedvéért sok esetben ingatlanfedezettel tudunk csak hitelt felvenni, rendszeres jövedelemmel viszont mindenképpen kell rendelkeznünk. A bankok másként és másként ítélik meg a hitelképességet, de az biztos, hogy nagy összeget minimálbérrel felvenni nem lehet. És mi a helyzet a nyugdíjasokkal vagy a cégtulajdonosokkal, akik nem jövedelemmel rendelkeznek?
Háromféle csoportba osztják a bankok a jövedelmet: elsődleges, másodlagos és extra jövedelmet.
Elsődleges jövedelem nélkül nem megy
Ha hitelt szeretnénk, elsődleges jövedelemmel mindenképpen rendelkeznünk kell. Ennek alapvetően munkaviszonyból kell származnia, de nem kell feltétlenül munkabérnek lennie.
A munkabért banki formanyomtatványon kell igazolni, és az itt beírt adatokat nagyon precízen visszaellenőrzi a bank. A munkahely, a cég elérhetőségeit tehát pontosan meg kell adnunk, ha kölcsönt szeretnénk. Előfordul olyan ajánlat is - például a CIB Előrelépő Személyi Kölcsön -, ahol elég a bankszámlakivonatot bemutatnunk.
A pénzintézetnél a bankszámlára érkező, bejelentett bér az elfogadott. Ha netán zsebbe kapjuk a fizetésünk egy részét, és nem fizeti utána a munkaadó a járulékokat, továbbá nem így vagyunk bejelentve, akkor ez a jövedelem vagy jövedelemrész nem fog számítani.
Ha saját cégünk van, kell “magunktól” munkáltatói igazolás, és ezt kiegészítendő a NAV-tól többféle papír.
Elsődleges jövedelemként csak a saját jogon járó öregségi nyugdíj elfogadható. Nyugdíjunkat vagy utolsó 2-3 havi bankszámlakivonattal, vagy ha a postás hozza, akkor nyugdíjas szelvénnyel kell igazolni.
Rokkantsági nyugdíjra nem hivatkozhatunk hitelkérelemnél, mivel ennek a jogosságát a hatóság 3 évente felülvizsgálja, és a hitelek törlesztése sok esetben több mint 3 év, vagyis a bank nem látja biztosítottnak, hogy stabil pénzügyi lábakon fogunk állni a végtörlesztés eléréséig. A véglegesített rokkantsági ellátás viszont már elfogadható hitel alapként.
Bizonyos feltételek mellett elfogadják az életjáradékot, az ösztöndíjat, a megbízási díjat, őstermelői jövedelmet, és az ingatlanbérlésből bejövő hasznot is.
Önmagában sajnos nem áll meg, de megtámogathatja elsődleges jövedelmünket a másodlagos és az extra jövedelem. Ilyen jövedelemforrások a GYES, GYED, TGYÁS és más gyermekgondozási díjak, valamint a cafeteria, bónusz, jutalom, osztalék.
Miért kell összeadnunk minél magasabb jövedelmet a bevételeinkből?
Hogy miért szükséges a munkabérhez hozzáadni táppénzt, bónuszt, jutalmat, és feltornászni a bevétel összegét? Egyrészt, hogy megkaphassuk a kölcsönt. Jó tudni még, hogy 2015 óta az igazolt jövedelem nagyban befolyásolja, hogy mekkora összeget ítél meg a bank. Ma már nem lehet 90 000 forintos fizetéssel 45 milliós hitelhez jutni, eredményeképp a rengeteg bedőlt adósnak.
Egy átlagos jövedelemmel rendelkező kétkeresős háztartás például, amelyik összesen 300 000 Ft jövedelemmel rendelkezik, és nincs semmilyen hiteltörlesztése, 10 éves futamidő esetén 13,5 millió Ft, 15 éves futamidő esetén 18 millió Ft, 20 éves futamidő esetén pedig 21 millió Ft hitelt vehet fel.
Másrészt érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy ha magasabb a jövedelmünk, akkor a THM és a törlesztőrészlet alacsonyabb lesz, ez pedig évek távlatában százezreket, netán milliókat is jelenthet.
Mekkora minimum bevétellel vehetünk fel hitelt?
A “legliberálisabb” kölcsönöknél is nagyjából 70 ezer forint feletti jövedelem az alap, de ezzel korlátozottak lesznek a lehetőségeink. Egy adósságrendező hitelnél 65 000 forintos határt találtunk, de ha kb. 100 000 forintnál magasabb a meglevő adósságunk, a kalkulátor szerint a stabil törlesztéshez ez a minimumbevétel nem elég. Tehát ez egy nagyon elméleti minimumjövedelem, egy “átlagos” hitelrendezéshez jóval magasabbal kellene rendelkeznünk.
Mindez persze az ügyfeleket is szolgálja - ahogy a 2015-ben meghozott törvény is -, mivel biztos jövedelem nélkül csődhöz vezetne a felelőtlen hitelfelvétel.
