Magyar-algériai üzleti fórum Budapesten
Jók az együttműködési lehetőségeik a magyar és az algériai kis- és középvállalatoknak elsősorban az agrárium, az építőipar, a környezetvédelem, az informatika és a szoftverfejlesztés területén - mondta Szabó István, a Pest megyei közgyűlés alelnöke hétfőn a második alkalommal rendezett magyar-algériai üzleti fórumon, Budapesten.
Érd után a fővárosban második alkalommal rendezték meg a magyar-algériai üzleti fórumot. Külgazdasági szakdiplomaták, pénzügyi - és jogi tanácsadók elemezték a két ország közötti gazdasági együttműködési lehetőségeket. A rendezvényen Szabó István, a Pest megyei közgyűlés alelnöke a beszédében az algériai piac jelentőségét hangsúlyozta a KKV-k szempontjából.
Szabó István, a Pest megyei közgyűlés alelnök hangsúlyozta: A magyar állam számára adott a feladat: összefogni és koordinálni a lehetőségeket, a teendőket. Megteremteni a kétoldalú kapcsolatok garanciális hátterét, biztosítani a fejlődéshez szükséges támogatást, információt, segítséget.
Véleménye szerint: „a labda azonban a vállalkozások térfelén pattog - mert elsősorban nekik kell alkalmazkodni az új lehetőségekhez. Méghozzá azért, mert ez versenyelőnyt, méghozzá megkülönböztető erővel bíró előnyt jelent közép - és hosszabb távon.
Algéria komoly ráfordításokat igényelhet, és persze kockázattal is jár - de az innováció lényege éppen ez: a kockázatvállalás, a kockázatok tudatos és módszeres kezelése, amelyet az állam csak támogatni tud sajátos eszközeivel."
A fórumon Ahmed Ouail, Algéria magyarországi nagykövetségének tanácsosa kiemelte, hogy 2007 óta fellendülőben van a két ország közötti kapcsolat. Emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ez évi algériai látogatása során több olyan megállapodás is született, amelyre építve a vállalkozások együtt tudnak működni. Jelezte, hogy az Algériai Kereskedelmi és Iparkamara fel kívánja éleszteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával korábban kötött megállapodását.
Fodor Zoltán volt algériai külgazdasági szakdiplomata a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy Algéria 286 milliárd dolláros, 5 éves fejlesztési tervvel rendelkezik. Rámutatott arra, hogy Algéria kivitelének 98 százalékát a szénhidrogén-termékek teszik ki, az ország behozatala viszont szinte minden területet lefed. Úgy vélte, óriás piaci lehetőség a magyar kis- és középvállalatok számára, de nagyon nehéz bejutni a piacra, a teljes nemzetközi konkurenciával kell megküzdeni. Érdemes helyi ügynökökkel, partnerekkel együttműködni - hívta fel a figyelmet.
Szabó István, Pest Megye Közgyűlésénelk alelnöke
Kiemelte: Magyarország számára nemzeti érdek, hogy vállalatai utat találjanak a nemzetközi piacokra. Nemzeti érdekünk, hogy olyan vállalkozásaink legyenek, amelyek képesek alkalmazkodni az egyre kisebb, és zajosabb, de a lokális igényekre egyre nagyobb hangsúlyt helyező világhoz, amelyben élünk. Hozzátette: a magyar-algériai kapcsolatokban is fontos a kis- és középvállalatok együttműködése, amelyben a bizalomnak, a tudásnak, a szakértelemnek, a kreativitásnak és a innovációnak jelentős szerepe van. Felhívta arra a figyelmet, hogy a mediterrán térség jövője, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének perspektívája szükségszerűen egyedi megoldásokban rejlik. Véleménye szerint: „a labda azonban a vállalkozások térfelén pattog - mert elsősorban nekik kell alkalmazkodni az új lehetőségekhez. Méghozzá azért, mert ez versenyelőnyt, méghozzá megkülönböztető erővel bíró előnyt jelent közép - és hosszabb távon.
Algéria komoly ráfordításokat igényelhet, és persze kockázattal is jár - de az innováció lényege éppen ez: a kockázatvállalás, a kockázatok tudatos és módszeres kezelése, amelyet az állam csak támogatni tud sajátos eszközeivel."
A fórumon Ahmed Ouail, Algéria magyarországi nagykövetségének tanácsosa kiemelte, hogy 2007 óta fellendülőben van a két ország közötti kapcsolat. Emlékeztetett arra, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ez évi algériai látogatása során több olyan megállapodás is született, amelyre építve a vállalkozások együtt tudnak működni. Jelezte, hogy az Algériai Kereskedelmi és Iparkamara fel kívánja éleszteni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával korábban kötött megállapodását.
Fodor Zoltán volt algériai külgazdasági szakdiplomata a fórumon arra hívta fel a figyelmet, hogy Algéria 286 milliárd dolláros, 5 éves fejlesztési tervvel rendelkezik. Rámutatott arra, hogy Algéria kivitelének 98 százalékát a szénhidrogén-termékek teszik ki, az ország behozatala viszont szinte minden területet lefed. Úgy vélte, óriás piaci lehetőség a magyar kis- és középvállalatok számára, de nagyon nehéz bejutni a piacra, a teljes nemzetközi konkurenciával kell megküzdeni. Érdemes helyi ügynökökkel, partnerekkel együttműködni - hívta fel a figyelmet.
Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke, Hegedűs Zsuzsa, a fórum fővédnöke, Fülemen Róza, a fórum szervezője
A szervezők tájékoztatása szerint 2010-ben a magyar export Algériába 41,2 millió dollár, 2011-ben 61,1 millió volt, 2012 első hat hónapja végén elérte a 110 millió dollárt. Az Algériából származó magyar behozatal 2010-ben 400 ezer dollárra, 2011-ben 13,2 millió dollárra tehető, az idén az első hat hónapban 5 millió dollárt tett ki.