Pest megye

Az ország minden nyolcadik lakosa Pest megyében él

Az ország minden nyolcadik lakosa Pest megyében él
Egy évtized alatt 134 ezer fővel nőtt a megye népessége, itt él az ország minden nyolcadik lakosa. A több mint 1,2 millió lakosból 200 ezer gyermekkorú - a 2011. évi népszámlás eredményeiből válogattunk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közlemúltban jelentette meg a 2011. évi népszámlálás eredményeit. Mivel népszámlálásra évtizedenként egyszer kerül sor, ezért a közreadott adatokban bőven van olyan, ami megerősíti, vagy kiegészíti egy-egy részlettel a megyéről alkotott képünket. Akad közöttük meglepetés, vagy olyan adat, amelynek valódi jelentősége csak a népszámlálás tükrében vált kézzelfoghatóvá. A népszámlálás Pest megyei területi adatai letölthetőek a következő linkről: 2011 évi népszámlálás - területi adatok.
A népszámlálás egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a népesség folyamatos növekedése miatt 2011-ben már minden nyolcadik Magyarországon élő ember Pest megyét tartja otthonának. 2011. október 1-jén a megyében 1 millió 217 ezer személy élt (2012-ben már 1,237 ezer). 2001-hez képest 134 ezer fővel, 12%-kal többen. Sőt, a 14 év alatti korosztályokban még nagyobb a növekedés - az 5 évesnél fiatalabbak száma például közel 18%-kal növekedett 2001-hez képest - ezért majd minden hetedik, egészen pontosan 204 269 fő gyermek él Pest megyében.

termeszetes-szaporodas-illetve-fogyas-ezer-lakosra-2011_20130626144721_36.jpg

forrás:KSH
A népességnövekedés oka a bevándorlás: 146 ezer fővel többen költöztek a megyébe, mint ahányan elmentek (a születések és halálozások egyenlege ugyanakkor 12 ezer fővel csökkentette a népességet). A mobilitás valódi mértéke a merészebb becsléseket is meghaladja. A 2011. évi népszámláláskor adott válaszok szerint mindössze 530 ezer fő él ma azon a településen, ahol született, míg 630 ezer fő született más településen, további 57 ezren pedig külföldön. A többség tehát „bevándorló". Egyes településeken, például Érden a betelepültek száma kétszeresen is meghaladja az „őslakosok"számát.
Egyre több szó esik a megyén belüli rendkívüli fejlettségi különbségekről, azokról a területi különbségekről, amelyek társadalmi hátteréről valójában csak hiányos kép állt rendelkezésre (például, az „idős" és a „fiatal" települések, térségek közötti korosztálybeli eltérések valóságos mértéke tekintetében). A népszámlás részletes települési és térségi adatait vizsgálva megállapítható, hogy viszonylag idősebb korstruktúrával rendelkeznek a Szobi, a Ráckevei, a Nagykőrösi, Ceglédi, Nagykátai és az Aszódi járások, amelyek nem mellesleg Pest megye elmaradott, illetve leszakadó kistérségeit alkotják. A száz gyerekre jutó idősek aránya ezekben a járásokban, átlagosan 140 és 170 között van.
Az „idős" térségek helyzete ugyanakkor nem teljesen hasonló. A Szobi járás szinte valamennyi településére jellemző az elöregedés és az elvándorlás, sőt, egyre inkább megfigyelhető ez a folyamat a Dunakanyar jobb partján is (Visegrád), valamint a Váci járásban (Kisnémedi, Csővár). Ezzel szemben a népesség enyhe elöregedése a Ceglédi és Nagykőrösi járásokban inkább „átlagosnak" mondható, a népesség stagnálása, vagy enyhe csökkenése mellett. Itt a népesség elvándorlása inkább egyes kistelepüléseken (Kocsér, Jászkarajenő, Ceglédbercel) okoz jelentős problémát. Megint más a helyzet az Aszódi és a Ráckevei járásokban, ahol az időskorú népesség aránya úgy nő, hogy közben a népességszám is enyhén emelkedik. De még a kedvezőbb helyzetű (nem „idős") járások, kistérségek között is lehetnek sajátos helyzetű települések. 1990-hez képest például Sződliget, Leányfalu, Szigetszentmárton, Kisoroszi népessége ugyan jelentősen nőtt, mégis elöregedett.

pest-megye-jarasok-2013-tol_20130626144931_99.jpg

Pest megye járásai
Az egyes települések között is jelentősek a különbségek. Ha például az aktív korú népességhez mérjük (100 aktív korúra számolva) az idősek arányát, akkor Perőcsény (116) „vezet"; majd a sorrend Visegrád (61), Tésa (60), Kemence (57), Bernecebaráti (54), Szigetújfalu (52) Kisoroszi (50), Szigetcsép (48), Szigetszentmárton (48), Verőce (47), Tápiógyörgye (47). Ha a gyermekek számához viszonyítjuk, amely a település jövőjéről még többet árul el, akkor szintén Perőcsény község áll a lista élén (100 gyerekre 524 idős), de a sorrend eltérő: Tésa (417), Szigetújfalu (226), Bernecebaráti (225), Kemence (216), Szigetcsép (216), Makád (214), Visegrád (213). Majd Tápiógyörgye (209), Ceglédbercel (208), Áporka (205), Lórév (203), Váckisújfalu (202), Csővár (201). 2011-ben Pest megyében mindösszesen 117 fő töltötte be a 100. életévét.
Általában véve ki lehet jelenteni, hogy Pest megye a korösszetételét tekintve az egyik legjobb helyzetben lévő területe az országnak. Pest megye „legfiatalabb" településén, Telkiben, például száz aktív korú személyre számítva 45 gyermek él. Remeteszőlős esetében ez a szám 38, majd következik Üröm (38), Herceghalom (37), Pilisjászfalu (37), Pilisszentlászló (36), Veresegyház (36) Biatorbágy (35), Diósd (35). Majd Nagykovácsi (34), Szada (34) Csörög (33), Nyársapát (33), Páty (33), Tinnye (33), Vácduka (33) települések. Pest megyében 100 aktív korú személyre átlagosan 27 gyermek jut, ugyanakkor 2001 és 2011 októbere között 31%-kal nőtt az időskorúak száma, miközben csak 5,8%-kal több az itt élő gyermekkorú. Másképpen, a gyerekek aránya 1%-kal csökkent (17%), az időskorúak aránya pedig 18-ról 21%-ra nőtt az elmúlt tíz év alatt. Pest megye demográfiai helyzetére tehát valóban azt lehet mondani, hogy viszonylag kedvezőbb, mint az országos átlag - kérdés azonban, hogy meddig. Vegyük például a 35-39 éves korcsoportot, amelynek létszáma tíz év alatt 45 ezer fővel nőtt, elérve a 112 ezer főt. Egy ilyen léptékű növekedés nyilvánvalóan nem tartható fenn hosszabb távon.

pest_20130626145047_2.jpg

Éppen ezért fontos, hogy a szuburbanizációs kitelepülési hullám helyett a valódi, tartós, hosszabb távon is figyelmet érdemlő kihívásokra figyeljünk. Például arra, hogy az itt élő gyerekek népességen belüli aránya jelentősen meghaladja a magyarországi átlagot. A természetes fogyás, vagy szaporodás tekintetében a legkedvezőbb helyzetben lévő 11 magyarországi kistérség között, ahol születések és halálozások aránya miatt egyenesen nő, vagy stagnál, esetleg csak enyhén csökken a népesség, nem kevesebb, mint nyolc kistérség Pest megyei!
Ugyancsak hosszan ható következményekkel jár az egyes települések eltérő ütemű növekedése. Itt mindenképpen ki kell emelni Dunakeszit, amelynek lakossága tíz év alatt 10 ezer fővel nőtt (2011. október 1-jén: 40 545 fő), így a megye második legnépesebb városa lett, a megyei jogú város, Érd után. Ez a rendkívüli növekedés bizonyosan átformálta Pest megye északi része, illetve a Duna bal partjának térségi városközponti szerkezetét. Ha figyelembe vesszük Veresegyház, valamint a Gödöllői kistérség hasonlóan intenzív népességgyarapodását és a térségi gazdaság szerkezetét, akkor nem túlzás azt mondani, hogy a regionális léptékben is jelentősnek mondható változásokról van szó. Különösen azért, mert ezzel egyidejűleg tartósan új, méghozzá stagnáló pályára került már nem csak az Ipoly-mente, illetve a Dunakanyar és a Börzsöny térsége, hanem Vác és környéke is.
A járásokat tekintve elsősorban a Dunakeszi és a Szigetszentmiklósi, illetve a Gödöllői járások mutattak kiugró (20% feletti) növekedési rátát 2001 és 2011 között. Az egyes városokat nézve (ABC sorrendben, a lakónépesség alapján): Biatorbágy, Dunaharaszti, Dunakeszi, Dunavarsány, Gyömrő, Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Veresegyház. A községek, nagyközségek között Csomád, Csömör, Csörög, Délegyháza, Diósd, Erdőkertes, Herceghalom, Kisoroszi, Leányfalu, Mogyoród, Monorierdő, Nagykovácsi, Nagytarcsa, Őrbottyán, Páty, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Remeteszőlős, Szada, Szigetmonostor, Sződ, Tahitótfalu, Telki, Tinnye, Üröm, Vácduka, Verőce. A változás abszolút nyertesei egyértelműen a nagyobb települések. A megye 48 városába mintegy 93 ezren költöztek 2001 és 2011 között, míg a községekbe „csak" 53 ezren.
A mobilitás, valamint az egyes térségek (kistérségek, járások) és települések korösszetétele összefügg. Az aktív, de fiatalabb korosztályok mobilitása általában meghaladja az átlagot, ezért ha egy településre sokan költöznek, akkor az adott közösség szükségszerűen fiatalabb is (például Telki). A főváros környéki agglomerációs településekre zömmel az új otthont kereső családok költöztek 2001 és 2011 között. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a mobilitás az idősekre, vagy a hátrányos helyzetű rétegekre is jellemző, azaz a népességváltozásnak van egy olyan összetevője - szociális helyzeten alapuló népességcsere -, amit nem mutat meg a nettó népességnövekedés (annál inkább a megyén belüli területi különbségek növekedése, például az egy főre jutó SZJA)
A mobilitásnak mindazonáltal van egy nagyobb léptékű, történelmi, társadalmi és kulturális rétege, illetve perspektívája is, amelyről szükségszerűen szót kell ejteni, s különösen Pest megyében. Az elmúlt másfél évszázad alatt ugyanis nem egyszerűen a népesség nőtt. Óriási változások mentek végbe a közösségekben, a nemzetiségek, valamint a családok szerepében is. Pest megye jelenlegi területén az első hivatalos népszámlálás időpontjában 330 ezren éltek. 1950-ben közel 690 ezren, 2001-ben már több mint milliónyi ember élt itt, ma több mint 1,2 millió. Ugyanakkor 2011 októberében 479 ezren voltak például házasok - alig többen, mint 1970-ben -, vagy például a '30-as években a megye népességének majd tizede német anyanyelven beszélt (62 ezren), míg ez az arány ma (a 2001. évi népszámláláshoz mérten több mint 100%-os növekedés ellenére) alig haladja meg a 2%-ot. A német gyökerű közösségek ma is a legnagyobb nemzetiséget alkotják Pest megyében (jelentősebb cigány, szlovák, valamint kisebb szerb és horvát, lengyel, bolgár, ukrán és egyéb közösségek mellett). Pest megye sokat vesztett a háború utáni évtizedekben, mégis kijelenthető, hogy sokszínűségen élő, és továbbra is fejlődik nemzetiségi közösségeinek, s az újabb betelepülőknek is köszönhetően. Ha csak az elmúlt tíz évet nézzük, amikor az itt élő külföldi állampolgárok száma a 2001. évi 10 ezerről, 2011-re közel 17 ezerre nőtt.

Programajánló

«
17. 2019. szeptember
»
Hét.
Kedd
Szer.
Csüt.
Pén.
Szom.
Vas.
aug.
26.
aug.
27.
aug.
28.
aug.
29.
aug.
30.
aug.
31.
sze.
1.
sze.
2.
sze.
3.
sze.
4.
sze.
5.
sze.
6.
sze.
7.
sze.
8.
sze.
9.
sze.
10.
sze.
11.
sze.
12.
sze.
13.
sze.
14.
sze.
15.
sze.
16.
sze.
17.
sze.
18.
sze.
19.
sze.
20.
sze.
21.
sze.
22.
sze.
23.
sze.
24.
sze.
25.
sze.
26.
sze.
27.
sze.
28.
sze.
29.
sze.
30.
okt.
01.
okt.
02.
okt.
03.
okt.
04.
okt.
05.
okt.
06.

Partnereink


 
 
 

Kapcsolatfelvétel | Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum
MCOnet 2001-2019. - Minden jog fenntartva - Copyright - www.mconet.hu