Átgondolt ingatlanbefektetések - Pilis
Pilis - A hazai lakosság többsége ingatlanbefektető: a magyarok világviszonylatban is magas hányada él saját (vagy családi) tulajdonú lakásban. Ennek számos oka lehet, köztük racionálisak éppúgy, mint irracionálisak, de mindenképpen tény, honfitársaink jellemzően nem választják szét a lakást, mint az élethez szükséges teret és a lakóingatlant, mint egy lehetséges befektetési formát a sok közül.
Mivel a családok döntő többségének messze a lakás a legértékesebb vagyontárgya, bizton állíthatjuk, hogy a magyar lakossági befektetések legnagyobb része lakóingatlanban áll. Nem vitatva az egyéb megfontolások indokolhatóságát, érdemes tisztán befektetési szempontból értékelnünk ezt a tényt, és áttekintenünk az egyéb ingatlanbefektetési formák teljesítményét is - véli Hornok Krisztián, a DTZ budapesti ügyvezető igazgatója.
Ha a közvetlen ingatlantulajdont vizsgáljuk, a 90-es évek utolsó harmada és az ezredfordulót követő két-három év során a lakóingatlan-piac sem azelőtt, sem azóta nem látott áremelkedésen ment át, a piaci értékek a többszörösükre emelkedtek. Kevés befektetési forma volt képes ezzel a hozammal versenyezni. A nem lakóingatlanok piaca 1999-ig meglehetősen illikvid volt, azután pedig a majd minden részpiacon kialakult túlkínálatnak köszönhető bérletidíj-csökkenés ellensúlyozta az egyébként kedvezően alakuló hozamok értéknövelő hatását.
A közelebbi múlt vonatkozásában a fentiekkel éppen ellenkező állításokat fogalmazhatunk meg - figyelmeztet a szakértő. Mint írja: a lakásárak földrajzi részpiactól és minőségi kategóriától függően nagyjából stagnálnak vagy visszafogottan nőnek, miközben a nem lakóingatlanok többsége viszonylagosan stabil bérletidíj-szintek mellett élvezi a befektetési piacon évek óta csökkenő hozamok előidézte értéknövekedést. Különösen kedvező azoknak a helyzete, akik legalább három-négy éve Budapesten, forgalmas helyen üzlethelyiséget vásároltak - itt jelentős bérletidíj-növekedés is segítette a felértékelődést.
Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a legutóbbi időkig a bankok magasabb hitelhányadot tettek lehetővé üzleti célú ingatlanok (irodák, üzlethelyiségek vagy akár ipari, logisztikai épületek) vásárlása esetén - különösen, ha azok bérlője már a hitelnyújtás pillanatában ismert volt -, mint lakásvásárláskor, könnyen kiszámítható, hogy a saját tőkére vetített hozamok közötti különbség még nagyobb. Az igazgató elismeri, hogy van - és megkérdőjelezhetetlen érvényű - kifogás a fenti okfejtéssel szemben: az egyes befektetők mozgásterét erősen behatárolja az a tény, hogy a nem lakóingatlanok piacán lényegesen nagyobb egységmérettel kell számolniuk, mint a lakások esetén. Egy lakóingatlan árát sokan ki tudják fizetni, de egy üzlethelyiségét vagy akár egy irodaházét már lényegesen kevesebben. Erre kínálnak megoldást az ingatlanalapok.
Természetesen az alapok befektetési jegyének hozama, árfolyamának alakulása nem vethető össze közvetlenül az egyedi ingatlanok tulajdonlásakor érvényes hozamokkal - hiszen a kockázatok is alapvetően eltérők.
Az ingatlanalapok diverzifikált ingatlanportfóliókat építenek, és emellett napjainkban jelentős mennyiségű értékpapírt és bankbetétet is tartanak. Az általuk képviselt hozam-kockázat profilt általában a kötvényalapok teljesítményéhez viszonyítva szokás vizsgálni, mert többnyire viszonylag stabilan alakul az árfolyamuk, az államkötvényekhez képest magasabb kockázatot pedig néhány százalékpontos hozamprémium ellensúlyozza.
www.tozsdeforum.hu
Pilis linkajánló: pilislink.mconet.biz/
Átgondolt ingatlanbefektetések - Pilis - Szóljon hozzá Pilis fórumán!
A hír támogatója:
Minden ami Internet -> MCOnet
International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
